Logika és érveléstechnika



A kurzus általános leírása

Mi a logika? A logika szó hétköznapi jelentése rendszeresség, következetesség (pl. "Ez logikus beszéd volt", "Más logika szerint gondolkodik"). A logika ugyanakkor egy tudományszak neve is, ami a gondolkodással foglalkozik. Bár számos más tudományos terület létezik, amelyek szintén a gondolkodás, a megismerés folyamatát tanulmányozzák (pl. pszichológia, ismeretelmélet, stb.), a logika diszciplínájának vannak olyan sajátosságai, amelyek karakteresen megkülönbözetetik ezektől.

1.
  A logika a gondolkodás olyan törvényszerűségeit kutatja, amelyek függetlenek az egyes egyének pszichés sajátosságaitól, amelyek valamennyi ember gondolkodására jellemzőek.
2.  A logika azokat a gondolkodási formákat és eljárásokat kutatja, amelyek lehetővé teszik a meglévő ismeretekből új ismeretek levezetését, illetve amelyek segítségével az igaz gondolat igazolható, a hamis gondolat pedig cáfolható.
3.  A logika a gondolkodás folyamatát és az ismereteket nyelvi formában tanulmányozza. Kiinduló alapfeltevése az, hogy ismereteinket, gondolatainkat (tudattartalmak) kijelentésekben fogalmazzuk meg, vagyis az ismeretek nyelvi-logikai formája a kijelentés. Az a logikai művelet pedig, amelynek során a meglévő ismeretekből új ismeretet nyerünk, a következtetés.
4.  A következtetés a logikában állítások egy strukturált csoportja, a premisszák és a konklúzió együttese között fennálló viszony. A logika diszciplínájának fő feladata: a premisszák és a konklúzió közötti összefüggés tanulmányozása.
5.  A helyes következtetést a logika tudománya kizárólag a következtetésben szereplő állítások logikai szerkezete alapján határozza meg; azaz a logika felfogható úgy, mint a racionális érvelés minőségbiztosítási rendszere: nem mondja meg, hogy mire kell következtetnünk, hiszen a konklúzió csak explicitté teszi a premisszákban foglaltakat, de a korrekt következtetés ellenőrzésében segít. Ezért szokás a logika tudományszakát szimbolikus (vagy formális) logikának is nevezni. A szimbolikus logikában egy következtetés akkor és csak akkor helyes, ha a premisszák igazsága szükségszerűen maga után vonja a konklúziót (a konklúzív állítás igazságát).

Ugyanakkor az érveléseket természetes nyelven fogalmazzuk meg, és nem mindig van mód a kijelentések formalizálására. Ezért sokszor az érveléseket egy informális logika kereteiben lehet elemzni és értékelni. Az informális logikának nincs egységes elmélete, itt nem áll rendelkezésünkre egy kifinomult formális nyelv, amelyen a vizsgálatokat teljes precizitással elvégezhetnénk, mint a szimbolikus logikában. Ennek igénye azonban már Arisztotelésznél megjelent, a Szofisztikus cáfolatok  írásában (amelyet ugyanabba az Organonba foglaltak, mint a Kategóriákat és a két Analitikát, amik a formális logikát megalapozták). Arisztotelész ezeken olyan cáfolatokat ért, amelyek "látszólag cáfolnak csupán, valójában azonban tévesztésen alapulnak", vagyis hibás érvek. Mai felfogásban az érvelési hiba olyan érvelési séma, ami gyakori és/vagy tipikus, és könnyen válhat a téves következtetés vagy félrevezetés (manipuláció) eszközévé. Éppen ezért érdemes velük foglalkozni, és erőfeszítést tenni kimutatásukra és visszaszorításukra az érvelésben.

Felvezető példák, problémák

A logika és érveléstechnika kurzus nem könnyű anyag. S nem csupán elsajátítani nehéz, hanem alkalmazni élesben, felismerni a hibás érveket az élet különböző helyzeteiben. Álljanak itt felvezető, illusztráló példák, mindegyikben ott van valami olyan logikai és/vagy érveléstechnikai  rejtvény, amelyeket megoldva, megértően és talán máshogy fogjuk megítélni azt, amit  ezek a szituációk közvetítetenek. Érdemes átgondolni őket egyenként, néhány rejtvényt talán magunk is meg tudunk oldani a józan eszünk alapján, néhány megoldásához (és különösen a miértek pontos magyarázatához) a kurzus anyagának megértő feldolgozására van szükség.

Szakítási jelenet

De Laclos klasszikus regényében, a Veszedelmes viszonyokban gazdag arisztokraták morális és erkölcsi normák cinikus kijátszása közepette folytatnak szerelmi játszmákat. Félnek valódi érzelmeik megélésétől, egyfajta hatalmi vágy miatt, amelynek célja, hogy partnereiket kihasználják és legyűrjék. Kisze-kusza szerelmi játékuk során végül kegyetlenül pórul járnak.
   
E jelenetben a főszereplő, Velmont márki, aki igen nagy nőcsábász, éppen egyik szeretőjével szakít, aki a hűségéről híresült el, és akit a márkinak nagy-nagy     erőfeszítéssel sikerült csak elcsábítani korábban. Vajon mi célt szolgál párbeszédükben a férfi állandóan ismételgetet mondata: "nem vagyok a magam ura"?
 







Melyik út vezet Mekkába?

Egy vándor egy útelágazáshoz ér, egyik út a sivatagba, a másik Mekkába vezet. Az útelágazásnál ketten álldogálnak, egy igazmondó és egy hazug. Mit kell kérdeznie a vándornak, hogy megtalálja a Mekkába vezető utat, ha csak egyetlen kérdést tehet fel, és nem tudja, hogy az igazmondótól vagy a hazugtól kérdezett-e?

Mi a kapcsolat (logikai szempontból) az előbbi logikai fejtörő és a mellette látható Windows hibaüzenet között?

Érvek az abortuszkérdésben

Értékeljük az alábbi érveket - az elsőt predikátum-logikában formalizálva, a másikat mint hibás analogikus érv!

1.érv: "Mindenki, aki konzisztens módon gondolkodik, és azt gondolja, hogy az abortusz megengedhető, egyet kell, hogy értsen azzal, hogy a saját maga abortusza is megengedhető lett volna. De egyetlen normális ember sem gondolja, hogy saját abortusza megengedhető lett volna. Tehát, ha te konzisztens módon gondolkodsz, nem gondolod, hogy az abortusz megengedhető."

2. érv: "A magzat ugyanúgy az anya testének a része, mint a haja, ezért azzal is tetszése szerint szabadon kell, hogy rendelkezzen."

Mi van akkor, ha...

Mit szabályoz az alábbi szerződésszöveg-részlet?

„A bérbeadó jelen szerződést azonnali hatállyal felmondhatja:

Ezen esetekben a bérleti jog ellenértékének időarányosan csökkentett részének 50 %-a jár vissza a bérlőnek.”

Azt szabályozza, hogy a bérlő milyen viselkedése esetén jogosult a bérbeadó azonnali hatállyal felmondani? Azt szabályozza, hogy milyen következményekkel jár a bérbeadó azonnali hatályú felmondása bizonyos feltételek teljesülése esetén?

South Park és a Chewbacca-védelem

Ez a rajzfilm egy amerikai animációs vígjátéksorozat, ami a Colorado állambeli South Parkban játszódik. Felnőtt nézőknek szánt, elsősorban szatirikus és trágár hangvételéről, illetve a napi események és az amerikai közélet szereplőinek gyakori kifigurázásáról vált hírhedtté. Az itt látható jelenet is ilyen jellegű, célja Johnnie Cochran ügyvéd karikírozása, aki neves afroamerikai sztárok, mint O.J. Simpson, Michael Jackson vagy Riddick Bowe kényes ügyeinek védőjeként híresült el. Milyen érvelési stratégiával él az ügyvéd ebben a rövid szatirikus jelenetben? Értékeljük ki a szöveg alapján Cochran feltételes állítását: "Ha Chewbacca az Endoron él, ítéljenek bűnöst"!





 



Vita az igazságtételről Magyarországon 1991-ben: részlet a Kónya-Pető vitából

A rendszerváltást követően született Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvény a Magyar Népköztársaság idején (vagyis a rendszerváltást megelőzően) politikai okokból elkövetett, de jogilag meg nem torolt bűncselekmények elévülhetetlenségét kívánta törvénybe foglalni. A javaslatot a Parlament kormánypárti többséggel 1991. november 4-én, név szerinti szavazással elfogadta. A törvényszöveggel szemben azonban jogi és politikai aggályok is felmerültek. A törvény elfogadása után az azzal kapcsolatos vitákból a Magyar Televízió egy tévévitát szervezett 1991. november 16-án, a Testnevelési Főiskolán, a kormánypárti Kónya Imre (MDF) és az ellenzéki Pető Iván (SZDSZ) között. A vita igen indulatos volt, a közönség gyakorlatilag az elejétől a végéig igyekezett belefojtani Petőbe a szót, ahányszor csak szólni próbált. Az általam vágott rövid részletben megpróbáltam a vitázók lényegi érveit visszaadni.

Vizsgáljuk meg, hogy milyen érveléssel él Kónya a vitában, és az mennyire plauzibilis, különösen a törvényjavaslat utóéletének fényében! Az  akkori köztársasági elnök, Göncz Árpád a törvényjavaslattal szemben előzetes alkotmányossági vizsgálatot kezdeményezett, amelynek eredményeként az AB 11/1992-es határozatában (katt ide) a törvényjavaslatot alkotmányellenesnek minősítette.


   

Reklámszövegek: 100% lázadás és a tudatos fogyasztói magatartás

Mit is jelent a 100% lázadás, és mit jelent a 100% szín? Lehet azt tisztázni, hogy a szín mikor "intenzív", és mikor csupán 60%-os a lázadás? Ezen a reklámon a legtöbben csak mosolygunk, és nem fogja barátnőjének senki ajánlani ezt a hajfestéket azzal, hogy ez a legjobb, mert ezzel igazán lázadhat. Ugyanakkor a kép mellet megtekinthető reklámfilm, ami a tudatos vásárlói magatartásra és a magyar áruk fogyasztására kíván sarkallni, már sokakat meggyőz, pedig érveléstechnikája hasonlít a hajfesték reklámhoz. Még csak az adatok után sem kell nézni, hogy pl. hitelesek-e, a reklámfilm szövegén így is fennakadhatunk, és ez nem véletlen, mert a szöveg hemzseg az érvelési hibáktól.  Ez elég nagy baj, mert így éppen a meggyőzés hatékonyságát rontják le, amiért ezt a reklámfilmet valójában készítették. Milyen érvelési hibákat követtek el a film készítői?
   





Kósa Lajos a Kubatov-ügyről

A Kubatov-ügy egy internetes portál által, a 2010-es választások első fordulója előtt leleplezési célból nyilvánosságra hozott két, titokban készült hangfelvétel, amelyeken a FIDESZ országos pártigazgatója, Kubatov Gábor beszél a párt választói adatbázisáról, amelyben más pártok támogatóinak adatait is név szerint nyilvántartják, illetve az aktivistáik által a 2009-es pécsi időközi polgármester-választáson elkövetett kampánycsendsértésekről. Mindkét cselekmény a hatályos jogszabályok értelmében törvénysértő. A FIDESZ egy közleményt adott ki, amelyben a párt kijelenti, hogy a birtokába jutott adatokat az adatvédelmi biztos által engedélyezett módon, a jogszabályok betartásával kezeli, s minden más állítás hazugság. Ezután, tehát a választás első fordulója után, de még a második forduló előtt történik a videón látható riport Kósa Lajossal, aki maga is polgármester és a FIDESZ alelnöke. Bár a felvétel nem teljes, de a kimaradt részek a tartalom és az érvelés szempontjából nem relevánsak. A riport érveléstechnikai szempontból igazi gyöngyszem, szinte mindenféle érvelési hiba előfordul benne. Próbáljuk őket összegyűjteni és rendszerezni!
A Kubatov-féle két hangfelvételből készítettem egy kis rezümét. Kubatov példálózva az ismert piaci marketingmodellekkel él: a tömegmarketing "sörétes puska elvéről" áttérés a direkt marketingre, amely technika számos jogi problémát vet fel általában is, éppen adatvédelmi szempontból.
A hangfelvétel meghallgatható ide kattintva


Nick Hanauer: a gazdagok valójában nem teremtenek új munkahelyeket

Nick Hanauer egy gazdag amerikai vállalkozó, aki arról értekezik ebben a rövid előadásában, hogy hamis az a gazdaságpolitikai tézis, hogy a gazdagokra kivetett adók csökkentése munkahelyteremtéssel járna. Ez a tézis ugyanakkor káros hatással van a gazdaságra és ezen keresztül a társadalomra. Az amerikai társadalom felső 1%-a megháromszorozta jövedelmét 1980 óta, az adókulcs pedig 50%-kal csökkent.  Mégsem úszunk a munkahelyekben, hanem éppen ellenkezőleg, azt tapasztaljuk, hogy 30 év alatt az amerikai gazdaságban rekord magasságot ért el  a munkanélküliség és alacsony foglalkoztatottság. Hanauer ezért paradigmaváltást sürget: a gazdaság motorjai a középosztálybeli fogyasztók, akiknek ha jól megy, többet fogyasztanak, és ez felpörgeti a gazdaságot. Végső soron a középosztály felvirágoztatása társadalmi érdek, ami jó lesz a gazdagoknak és a szegényeknek egyaránt. Ezért a gazdagokat igenis meg lehet és meg is kell adóztatni, a bevételeket pedig olyan projektekre kell fordítani, ami felvirágoztatja a középosztályt.

Próbáljuk megvizsgálni érvelésének erős és gyenge pontjait!
   

 


 Interjú a CNN-en Gyurcsány Ferenccel a balatonöszödi beszéd után

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy hónappal a választási győzelem után, 2006 májusában, záróbeszédet mondott a MSzP parlamenti frakciójának zárt ülésén, Balatonőszödön, amelyben az új parlamenti ciklusban bevezetendő reformok mellett érvelt. A záróbeszéd részletei kiszivárogtak a magyar médiába szeptemberben, s a hangfelvételeken hallható kijelentések (például: „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.”) és azok sokszor trágár fogalmazásmódja, sokakban felháborodást keltett és utcai megmozdulásokhoz vezetett, a hazai és nemzetközi média élénk figyelmének kíséretében. Ezután adott nyilatkozatott Gyurcsány az amerikai CNN-nek. Kövessük nyomon Gyurcsány évelési technikáját, amiben megpróbálja kifejteni, miért nem mond le a morálisan védhetetlen (ti. hazudott a választóknak) tény ellenére sem. Mutassunk rá arra is, hogy a CNN riportere milyen érvelési hibát követ el a riport során!

A közel félórás öszödi beszédből egy olyan, az eredeti harmadára lerövidített változatot készítettem, ami tartalmilag az érvelés lényegét visszaadja és a beszédet stirálisan is tükrözi.
Meghallgatható ide kattintva



Donald Rumsfeld és az "unk-unk" probléma

A "nem tudott ismeretlenek" vagy "unk-unk" problémák (ez az angol "unknown unknowns" összetételből származik) eredetileg az űrkutatási mérnököktől származik, akik így jelölték azokat a jelenségeket egy folyamatban, amiket nem tudunk elképzelni vagy előrelátni. Innen terjedt tovább a hadászati, majd kormányzati tervezés területére. A neves porosz hadtörténész és hadászati teoretikus, Calusewitz már 1832-ben arról ír, hogy a háború a társadalmi élet része, lényegében a politikai gyakorlat más eszközökkel való folytatása. Írásában hangsúlyozza, hogy nincs olyan emberi tevékenység, amiben nem kellene szembe néznünk bizonytalansággal és kockázattal, így egy haditerv sohasem lehet tisztán katonai megítélés és döntés tárgya. Valójában ez általában igaz minden döntéshozatali folyamatra: később a projekttervekben előre nem  látható és így nem kalkulálható bizonytalanságot és kockázatot nevezték el "unk-unk" problémának. Az akkori amerikai védelmi miniszter, Donald Rumsfeld 2002 február 12-i washingtoni sajtótájékoztatóján utalást tett, hogy ilyen probléma lehet a bizonyítékok hiánya a Szaddam Husszein elnök által vezetett Irak és terrorista csoportok tömegpusztító fegyverekkel való ellátásának kapcsolatáról. Később, miután 2002 júniusában, Brüsszelben a NATO csúcson is megismétli Rumsfeld a kijelentését, Bagdad terroristagyanús tömegpusztítófegyver-kapcsolata felkerült a háborús okok listájára. Az Irak elleni támadásra 2002 októberében kap felhatalmazást az amerikai elnök a Kongresszustól.

Sokan támadtak, mások megvédték Rumsfeld ezen "homályos" kijelentését, amit érvként használt a vitában. Mutassuk meg, hogy a kijelentés nem kielégíthető az episztemikus logika S5 rendszerében, vagyis pusztán logikai szempontból inkább a kritikusoknak van igaza!


Hipotetikus vagy kategorikus imperatívusz?

A neves filozófus, Imanuel Kant morálfilozófiája deontikus alapú. Úgy gondolja, hogy egy cselekedet erkölcsi értékét a motivációkban kell keresni. Minden gyakorlati tevékenységet áthat a kötelesség és a hajlam, de egy adott cselekedet csak akkor ítélhető meg morálisan, ha kötelességen alapul. Például, csak akkor értékelhető egy sportoló fair playt érdemlő magatartása, ha azt a kötelesség, és nem csupán a népszerűség vagy a Fair-Play Díj megszerzése vezérelte. A kötelességtudó ember képes önmaga számára törvényeket szabni, és éppen ez jelenti azt, hogy szabad. Kant szerint, az ember elvek szerint cselekszik. Minden cselekvéshez tartozik valamilyen szubjektív elv, amit maximának nevezünk. Az akarat ráció általi vezérlése az imperatívuszok révén történik, az imperatívuszok segítenek a maximák kiválasztásában. Az imperatívuszokat kétféle módon használja az ember:
- Hipotetikus imperatívusz, amikor az ember cselekvési helyzettől függően, instrumentálisan használja eszét, akarata konkrét célra irányul (pl. "Ha jó üzleteket akarsz kötni, ne csapj be másokat!").
- Kategorikus imperatívusz, amikor cselekvésünk eredményeként céltól és körülménytől függetlenül alkalmazható erkölcsi törvényhez jutunk (pl. "Nem szabad mást becsapni!").

Deontikus logikát, a Kant portréja alatt látható logikai összefüggést használva, mutassuk meg, hogy minden hipotetikus imperatívusz átalakítható kategorikussá!



A kurzus anyaga


A kurzus három részből áll: 1) a klasszikus logika alapjai, 2) érveléstechnika, valamint 3) deontikus és episztemikus logika.

1. Bevezetés a klasszikus logikába

Ez a kurzus alapozó része, amely a hallgatót bevezeti a szimbolikus logikába. Először az alapvető logikai fogalmak kerülnek terítékre, majd az ítéletlogika és a predikátum-logika tárgyalása található.  Az ítéletlogika a legegyszerűbb eszköztárral rendelkező szimbolikus logika, amely az egyértelműen igaz vagy hamis kijelentésekkel, vagyis ítélettekkel foglalkozik. Az ítéletlogika nyelvében, amit szokás nulladrendű logikai nyelvnek is nevezni, egyszerű és konkrét állítások között tetszőlegesen bonyolult logikai kapcsolat írható le. Ezután bemutatjuk, hogyan határozható meg az állítások igazságértéke, definiáljuk a helyes következtetés fogalmát, végül módszert adunk arra, hogyan lehet eldönteni, hogy helyesen következtettünk-e. Az elsőrendű vagy más néven predikátum-logikában az egyszerű állítások belső szerkezetét is feltárjuk, és lehetőség adódik a helyes következtetés fogalmának árnyaltabb definiálására. Látni fogjuk ugyanakkor, hogy ebben a rendszerben - szemben az ítéletlogika rendszerével - már előfordulhatnak olyan formulahalmazok, amelyek kielégíthetőségét nem lehet eldönteni.


Digitális jegyzet       Málik J. Z.: Bevezetés a klasszikus logikába (Egyetemi előadás jegyzetek), Bp., 2007.


Ajánlott irodalom:
Ruzsa I.-Máté A.: Bevezetés a modern logikába. Budapest: Osiris Kiadó, 1997.

2. Bevezetés az érveléstechnikába

A klasszikus logika az álláspontok egyeztetésének olyan bázisa lehet, amelyet minden résztvevő el tud fogadni. Egy megbeszélés, egy vita végső sikere azonban sok más tényezőn is múlik, az álláspontok hátterében felsejlenek érdekek és bizonyos érzelmek is. Számos vitában nincs szerepe az érveknek. Ugyanakkor, mi a viták olyan típusával kívánunk itt foglalkozni (ún. racionális vita), amelyben a vitázók az állaspontjaik megjelenítésére és képviseltetére érvekkel, bizonyítékokkal állnak elő, illetve kritizálják a másik vitázó érveit. Az érveléstechnika azonban túlmutat a klasszikus logikán, miközben a racionális vitában is érezzük a helyes érvelés standardjának szükségességét. Vajon ésszerűen érvel-e a vitapartnerem, vajon helyesen következtetünk-e a vitában? Az ésszerű következtetés standardja minden résztvevő számára közös kiindulási alap a vélemények és érdekek egyeztetésének folyamatában. A tárgy ezt a közös alapot igyekszik tisztázni, hogy segítségével egyértelműek és világosak legyenek azok a pontok, ahol a gondolatmenetbe hiba csúszik, vagy ahol a vitázó szándékosan csúsztat.


Digitális jegyzet       Málik J. Z.: Bevezetés az érveléstechnikába (Egyetemi előadás jegyzetek), Bp., 2008.

Ajánlott irodalom:  
Margitay T.: Az érvelés mestersége. Budapest: Typotex Kiadó, 2007.

3. A deontikus és episztemikus logika alapjai

A társadalmi élet minden területén, az erkölcs és a jog világában egyaránt kiemelt  szerepet  játszó  normák  struktúrájának, működésének, funkcióinak és hatásának pontos megértése igen nehéz problémának tűnik, amivel évezredek óta küzd az emberiség.  A logika diszciplínája sajátos módszerével közelít ehhez a problémához. A modális logika egyik ágaként különíti el a deontikus módusokat, azaz a kötelezés módusait úgy, hogy utóbbiakat cselekvési aktusokra vonatkoztatja. A deontikus logika előzménye az ún. gyakorlati szillogizmusok érvényességének vizsgálata. A gyakorlati szillogizmus felső premisszája egy norma; alsó premisszájában egy olyan egyedi dolog szerepel, amire a felső premissza vonatkozik; a konklúzió pedig az ezekből következő helyes cselekvés. A deontikus logika egyik nagy ígérete kezdetektől fogva az volt (és ma is az), hogy „egzakt” eszközt kínált a jogi rendszerek elemzéséhez. Célunk az, hogy bemutassuk azt a logikai alapot, amellyel ez az érdekes téma vizsgálható. A kérdést összekapcsoljuk az episztemikus logika ismertetésével, ami a modális logika egy másik ága, és ez az ismeret jellemzésére használható. Az utóbbi időben számos területen (játékelmélet, informatika) használják a cselekvési aktorok interakcióinak leírásához.

Digitális jegyzet       Málik J. Z.: A deontikus és episztemikus logika alapjai (Egyetemi előadás jegyzetek), Bp., 2011.

Ajánlott irodalom:
Blackburn, P.-de Rijke, M.-Venema, Y.: Modal Logic. Cambridge: CambridgeUniversity Press, 2001.


Értékelés


A kollokviumi jegyért írásban és szóban is vizsgát kell tenni, a végső érdemjegy kialakítása a két jegyből fog kialakításra kerülni. Írásban a felvezető példák közül kell kettőt kiválasztani és részletesebben elemezni egy házi dolgozat keretében.

A dolgozatokat a főoldalon található e-mail címre kell elküldeni,  formátumban.
A dolgozatok formai követelménye megfelel az MLA formátum szabályainak.




<< vissza a főoldalra