Kortárs elméletek a társadalmi igazságosságról




A kurzus általános leírása

Mottó: "Nincsenek arra szavak, hogy leírjuk velük az igazságtalanságot és nincsenek
olyan törvények, amelyek az igazságtalanság következményeit helyrehozhatnák."

A neves brit filozófus, Bertrand Russell egy 1959-es interjújában két fontos tanúságot vont le hosszú életéből, amit érdemesnek tartott a jövő generációinak elmondani: egy intellektuális és egy morális üzenetet. Az intellektuális üzenet az volt, hogy bármilyen témát vagy filozófiát is tanulmányozzon az ember, csak azt kérdezze meg magától: mik a tények, és mi az igazság, amit a tények megerősítenek. Soha ne engedjük ettől eltéríteni magunkat azáltal, amit szeretnénk elhinni, vagy ami által úgy gondoljuk, hogy jótékony társadalmi hatást érnénk el. Ehelyett csak és kizárólag a tényekre tekintsünk. A morális üzenet pedig ez volt: a szeretet bölcs, a gyűlölet pedig butaság. Ebben a világban, ahol egyre közelebb kerülünk egymáshoz, egyre több minden köt egymással össze, meg kell tanulni tolerálni egymást: megtanulni belenyugodni olyan ténybe, amit más mond és nekünk nem tetszik. Csak ilyen módon élhetünk egymás mellett. Ha együtt kívánunk élni másokkal és nem együtt meghalni, akkor kénytelenek vagyunk megtanulni egyfajta jóságot, könyörületességet, egyfajta toleranciát. Ez alapvető fontosságú, hogy az emberi élet folytatódhasson ezen a bolygón.

De miképpen működik ez a mindennapokban? Joga van-e a hajléktalannak kukázni, kéregetni vagy közterületen aludni, amikor e tevékenységeinek valamelyike vagy mindegyike irritálja a közösséget? Minden állampolgárt megillet-e az egészségügyi ellátás? Egyenlő arányban adózzanak-e a gazdagok és a szegények? Miként kezeljük az egyenlőtlenséget? Miképpen körvonalazhatók az állampolgár jogai és kötelezettségei? Meddig terjed a polgári engedetlenséghez való jogunk? Vannak-e a fáknak, az állatoknak jogaik? A kurzus során ilyen és ehhez hasonló kérdéseket érintünk, és bemutatunk válaszokat, de úgy tűnik, bele kell nyugodni a ténybe, hogy „az abszolút igazságosság az emberiség örök illúziója marad. A racionális megismerés szempontjából csak érdekek és érdekkonfliktusok vannak. A konfliktusok úgy oldhatók fel, ha egyiket a másik rovására kielégítjük, vagy kompromisszumot létesítünk közöttük. Bizonyos feltételek közt az egyik, más feltételek között a másik lehet igazságos, a kompromisszum pedig csak akkor lehet igazságos, ha a társadalmi békét végső célként tételezzük. Azonban a béke sem lehet abszolút, csak relatív igazságosság” (Hans Kelsen).




A kurzus célja és a hallgatókkal szemben támasztott elvárásai

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek azokkal a tradíciókkal és koncepciókkal, amikkel a fenti kérdésekre a kortárs igazságossági elméletek válaszolni kívánnak. Felismerjék azt, hogy a politikai meggyőződések (sőt maguk a jogi normaszövegek is) nyíltan vagy rejtve morális előfeltételeket tartalmaznak, amelyek kihatással vannak az adott kérdésekben képviselt álláspontokra. Ezek alapján különíthetőek el olyan markáns igazságossági felfogások, mint az utilitarista, a libertariánus, a meritorikus és az egalitarista liberális, a kommunitarista, a feminista vagy a zöldek környezeti koncepciója. A kurzus anyaga többé-kevésbé egymásra reflektál, alapszintű kérdésekkel indít, de egyre mélyebbre ás le egy-egy probléma megtárgyalásakor, olykor egy adott előadáson belül is, az intuitíve könnyen felfogható dolgoktól az igen mély (sokszor formális) absztrakcióig. Az igazságosság morális, politikai, gazdasági és jogi szempontú elemzési perspektíváiba vezeti be a hallgatókat. A hallgató kövesse az előadásokat, tanulmányozza át a kiadott szövegeket és gondolja át az órán elhangzottakat.




A tematika és a témához tartozó bibliográfia részletes bontásban


I.  A helyes dolog cselekvése: az igazságosság mint az emberi cselekvés attribútuma

Arisztotelész: Nikomakhoszi etika (Európa, 1987: IV. és V. könyv)
Hume, D.: Tanulmány az erkölcsök alapelveiről. (Osiris, 2003: III. szakasz)
Kant, I.: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése (Gondolat , 1991: “Előszó”; I-II. szakasz)
Comte-Sponville, A.: Kis könyv a nagy erényekről (Osiris, 1998: 3-6. fejezet)
Kelsen, H.: „Mi az igazságosság?” In.: Varga Cs. (szerk.): Jog és filozófia (Tempus, 1998)

II. Igazságosság mint a közösség kooperatív szabályzóinak feltételei és minősége  

Szakadát, I.: Cselekvéselmélet dióhéjban (Typotex, 2008: p. 83-98, 242-246)
Feinberg, J.: Társadalomfilozófia (Osiris, 1999: p. 145-175)
Cole, M. és Sh.: Fejlődéslélektan (Osiris, 2006: 180, 403, 564-565 oldal táblázatai)
+ Alex Proyas (rendező): Én, a robot című film (Isaac Asimov ötlete alapján) 15 perces részlete megtekinthető ide kattintva

III. Teleologikus (erényalapú) igazságosság-koncepció  

Arisztotelész: Nikomakhoszi etika (Európa, 1987: IV. és V. könyv)
Ross, D.: Arisztotelész (Osiris, 2001: 7. fejezet)
MacIntyre, A.: Az erény nyomában (Osiris, 1998: 4, 9., 14-17. fejezet)
Domonkos, P.: „MacIntyre és Rawls” (In.: Holmi 2000/08. Elérhető ide kattintva)
+ A Bohr-Einstein vitáról egy remek összefoglalót ad ez a videó
+ Fábri Zoltán (rendező): Az ötödik pecsét című film (Sánta Ferenc regénye alapján) félórás részlete megtekinthető ide kattintva . A filmről szóló gondolatébresztő kritika ide kattintva hallgatható meg, valamint Fábri Zoltánnak a filmmel közölni kívánt fő üzenete ide kattintva tekinthető meg.

IV. Utilitarista igazságosság-koncepció

Bentham, J.: „Bevezetés az erkölcsök és a törvényhozás alapelveibe”. (In: Ludassy M. (szerk.): Brit moralisták a XVIII. században(Gondolat: 1977))
J. S. Mill: “Haszonelvűség”. In: A szabadságról. Haszonelvűség (Helikon 1980: 1-4 fejezet)
Málik J. Z.: Az utilitarizmus négy különböző paradigmájáról (Jog-Állam-Politika, 2013/03. Elérhető ide kattintva )
Halmai G.: Túl kevés és túl sok szólásszabadság - Egy utilitarista megözelítés (Fundamentum, 2005/3. Recenzió Sajó András szólásszabadság-koncepciójáról. Elérhető ide kattintva )
+ Kinji Fukasaku (rendező): Battle Royale című film (Takami Koushun ötlete alapján) 10 perces részlete megtekinthető ide kattintva (FIGYELEM! A videó sokkoló jeleneteket tartalmaz!)

V. Liberális igazságosság-koncepciók 1: Nozick, Buchanan, Hayek, Friedman

Nozick, R.: Anarchy, State and Utopia (Basic Books, 1974: 1, 2, 5, 7. fejezet In.: MPF 141-161)
Buchanan, J.: The Limits of Liberty (The University of Chicago, 1975: 1-2. fejezet)
Hayek, F.: Piac és szabadság (KJK, 1995: p. 325-342)
Friedman, M. és R.: Választhatsz szabadon (Akadémia: 1998, 4-5. fejezet)

VI. Liberális igazságosság-koncepciók 2: Rawls

Rawls, J.: A méltányosságként értett igazságosság: politikai és nem metafizikai elmélet (elérhető ide kattintva)
Kis J.: „Az igazságosság elmélete. John Rawls magyarul” (In.: Világosság 1998/8-9, p. 3-66)
+ Aaron Sorkin (rendező): Az elnök emberei című sorozatból egy rövid részlet megtekinthető ide kattintva
+ Chandler Tuttle (rendező): Harrison Bergeron (Kurt Vonnegut novellája alapján)  ide kattintva

VII. A szabadság rawlsi értelmezése és alternatívái – politikai kötelezettség és polgári engedetlenség 

Rawls, J.: Az igazságosság elmélete (Osiris: 1997, 4. fejezet)
Domonkos, P.: „Hart és Rawls” (In.: Magyar Tudomány, 2001/7, p. 816-830. Elérhető ide kattintva)
Raz, J.: „Szabadság és autonómia”. (In.: MPF 95-115)
Sen, A.: A fejlődés mint szabadság (Európa, 2003: 3. fejezet)
Wolff, R.: „Autonómia és autoritás konfliktusa” (In.: MPF 132-140)
Scanlon, T.: „Szerződéselmélet és haszonelvűség” (In.: MPF 35-57)
Málik J. Z.: Dilemmák a lojalitással (Jogelméleti Szemle, 2013/4, p. 84-92. Elérhető ide kattintva  )

VIII. Közösségközpontú igazságosság-koncepciók

Apel, K-O.: Két erkölcsfilozófiai tanulmány (Áron, 1992)
Habermas, J.: A kommunikatív etika (Új Mandátum, 2001: III. rész, p. 121-217)
Balogh I.: Igazságosság és politika (L'Harmattan Kiadó, 2006: 3. rész, p. 137-207)
Waltzer, M.: Spheres of Justice (Blackwell, 1983: 1. és 13. fejezet)
Sandel, M.: „A procedurális köztársaság és a „tehermentes én” (In.: MPF 161-173)
Pogonyi Sz.: Charles Taylor – Filozófia és politika. (Kézirat, 1. fejezet, elérhető ide kattintva )
Rorty, R.: Esetlegesség, irónia és szolidaritás. Pécs: Jelenkor Kiadó, 1994.
Nyírő M. (szerk.): Filozófia a globalizáció árnyékában: Rorty. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2010.
Posner, R.: Law, Pragmatism and Democracy. Cambridge: HUP, 2003.
Stone, Ch.: „Legyenek-e a fáknak jogaik?” (In.: Molnár L. (szerk.): Legyenek-e a fáknak jogaik? Typotex, 1999)
Zimmermann, M. (ed.): Enviromental Philosophy (Prentice Hall, 1993: p. 22-32 (Singer), p. 66-83 (P. Taylor))
M. Sandel: A demokratikus vita elveszett művészete (előadás a TED konferencián). A húsz perces előadás megtekinthető ide kattintva



A kurzushoz használt tananyag


Digitális jegyzet       Málik J. Z.: Kortárs elméletek a társadalmi igazságosságról (Egyetemi előadás jegyzetek), Bp., 2012.  
Huoranszki, F. (szerk.): Modern politikai filozófia – Szöveggyűjtemény (Osiris, 1998).


Értékelés

A kollokviumi jegyért a hallgatónak egy dolgozatot kell írni a szemeszter közepén és egyet a szemeszter végén.


1.
Az írásbeli vizsga feladata (Határidő: 2017. április 23.):
Hogyan érvel a hazaárulásért elítélt és 22 éves korában kivégzett Sophie Scholl, mint a müncheni Fehér Rózsa ellenállási csoport tagja (bővebb ismertető innen letölthető), a náci rendszer ellen kihallgatótisztjének 1943-ban, és hogyan érvel a tiszt a rendszer mellett? Az 5 gépelt oldal terjedelmű válaszában mutassa be, hogyan jelennek meg teleologikus, morálpszichológiai és deontikus elemek az érvekben!
    


2. A vizsga kérdései (Határidő: 2017. május 21.
):

  1. Miképpen foglalna állást a kötelező sorkatonai szolgálat kérdésében Nozick, Rawls, MacIntyre és Sandel igazságossági elmélete alapján?
  2. Baltimore-ban, a John Hopkins Egyetemen zajló orvoskonferencián hangzott el a következő felvetés. Egy szabad ország állampolgárait nem lehet arra kötelezni, hogy védjék az egészségüket. Ez az ő alapvető érdekük. Mint ahogy senkit sem kell arra kötelezni, hogy vegye fel a havi fizetését, vagy taníttassa a gyermekét, arra sem lehet kötelezni, hogy menjen el rákszűrésre. Ne értsenek félre, nem azt akarom mondani, hogy rákszűrésre nem kell járni! De az államnak nem az a feladata, hogy kötelezze erre a polgárait. Az államnak az a feladata, hogy fordítson elégséges pénzt az egészségügyre, és ezen belül a betegségek megelőzésére. Az igényt kell a lakosságban felkelteni, és nem kötelezni őket. Ellenpontozza ezt az alapvetően libertariánus nézetet a következő igazságossági felfogások szempontjából: utilitarista és Rawls, valamint teleológikus és kommunitarista szempontból! Mutasson rá azokra a legfontosabb szempontokra, amikben az egyes felfogások eltérnek egymástól az állam és állampolgárt terhelő kötelezettségek szempontjából!
  3.  Tekintsük a következő cikk összefoglaló eredményeit (390. oldaltól). Mutassuk be, hogy 2010-ből 2013-ra áttérve, hogyan értékelhető a magyar SZJA törvény reformja a) Bentham-, b) Rawls- és c) Pareto-értelemben véve! 

<< vissza a főoldalra